Pink cipő - egy új szerelem

Tudom, tudom, hogy í színes cipők már jó ideje nagyon "futnak", de eddig nekem nem sikerült beszereznem (kivéve a cuki kék balerinát a Promodból), de, ahogy mondani szokás, ami késik, nem múlik!
Múlt héten a szokásos "csak nézelődök"-felkiáltással jártam a kínai boltokat üzleteket , és tényleg eltökéltem, hogy csak nézelődök - aztán megláttam Őt. Pink, vagyis inkább fukszia színű, magas sarkú, platform, nagyon szexi... Kell! Ráadásul 3990 forint helyett csak 2730, és az utolsó darab. Méret ellenőrizve - 37-es. Az utóbbi időben szerintem nőtt a lábam (bár csak egy fél méretet), szóval fogjuk rá, nekem való. És utolsó darab!
Rohanok a legközelebbi automatához, szemem előtt pedig csak a cuki magassarkú lebegett. Bedugom a kártyámat, bepötyögöm mennyi pénz kéne - és hidegzuhanyként ért, hogy még ennyi pénzem sincs. Na nee! Ilyen is csak velem történhet!
De Fortuna mégis csak az én oldalamon van:) Hazaértem, és szánalmas módon kunyerálásba kezdtem (milyen dolog, hogy az ember a 11 éves kishúgától kér pénzt??? De visszaadom, eskü:D), másnap reggel pedig már 3/4 9-kor ott toporogtam a bolt előtt. "Csak legyen meg, csak legyen meg" mantráztam, majd amikor kinyitottak, rohantam, mint aki az életéért fut.
És ott volt! És majdnem tökéletesen passzolt! Természetesen megvettem, és még aznap felavattam.

Szexi trapéznaci - tudom, hogy elvileg ismét trendi, de valahogy mégsem tűnik annak.

Balea arcpakolás tesztem

Szeretem a Balea termékeket, gyakran szoktam venni a 2x használatos arcpakolását is, már szinte az összeset kipróbáltam, legutoljára egy általam még nem használt, cinkkel dúsított pakolást próbáltam ki.

Bocs, hogy el van forgatva, magam sem értem, az oldal rakja be így, aki tud segíteni ebben, jeélezzen!

Így néz ki (miután kibontottam és szétpacsáltam). Csini barna hajú nőci gyönyörűen ívelt szemöldökkel és bababőrrel, amit ezért nyilvánvalóan okkal remélhetek a termék használatával.

A termék pórusfinomítást ígér, valamint azt, hogy " hatékonyan eltávolítja az elhalt hámsejteket és mattítja a bőrt". Jóé hangzik, nem? Valamint megkoronázzák azzal, hogy a cink csökkenti a bőrirritációt és megnyugtatja a bőrt, a hialuronsavak és a tejfehérje pedig gondoskodik a hidratálásról. Talán túl szép, hogy igaz legyen? (Vagy esetleg olcsó húsnak híg a leve?).

Alapos arctisztítás után kentem fel a bőrömre nem túl vastag rétegben, valahogy így festettem:

A pakolás fehér (hiszen timföldet is tartalmaz, ami fehér - most már ezt is tudom), és elég jellegtelen szagú, de legalább nem kellemetlen. A száradás kb. 10 percet vesz igénybe, ez nyilván attól is függ, milyen vastagon kenjük fel:) A lemosás kellemes hadművelet, de aki gyakran használ ilyen pakolásokat, az már felkészült a harcra, nem lepődik meg:)

És tényleg hatásos! A bőröm kellemesen hidratált lett, és ami még fontosabb: matt. Mert bár nem fénylik súlyosan a bőröm, azért az orrom és a homlokom néha nem csak a csillámos púderem miatt csillog sajnos, de ettől kellemesen egyenletes lett a bőröm, ahogy az orcáim piros foltjai is halványodtak. A pórusaimon vettem észre a legkevésbé lenyűgöző változást, de üsse kavics, ha más  szempontból ennyire bevált a kence. Sajnos előtte-utána képet nem tudok mutatni, mert este, lámpafénynél fényképeztem, úgy pedig nem adta volna vissza. Majd legközelebb.

Szóval bevált:) Ajánlani tudom mindenkinek, főleg, akinek piros pofifoltjai és matt nózija van, mint nekem, vagy csak kipróbálna egy hidratáló pakolást.

Puszi^^

Filmajánló

Terveim szerint a filmajánló állandó rovata lesz a blogomnak (eddig volt állandó rovatom??), mivel ugyan nem vagyok filmmániás és ahhoz különösebben értő valaki, de imádok elnyúlni a kanapén/ágyon, és egy bögre forró teával (nyáron pedig jeges limonádéval) felszerelkezve megnézni valami szórakoztató/romantikus/rémesvéres/szomorú/stb filmet.
Első film, amit ajánlok mindenkinek -főleg álmodozó szellemű lányoknak- az Amélie csodálatos élete (eredeti címe Le Fabuleux Destin d’Amélie Poulain, ha valakit érdekel). A főszereplő Audrey Tautou, aki többek között ismerős lehet például a Da Vinci kód című regény filmváltozatából.

Imádnivaló film, kicsit romantikus, kicsit vicces, kicsit hibbant... olyan nekem való. A magányos Amélie éli a megszokott, nem túl izgalmas életét, amikor a lakásában egy rég elfeledett dobozkára bukkan egy kilazult csempe mögött - úgy dönt, visszajuttatja jogos tulajdonosának, és ha sikerrel jár, akkor az éeltét annak szenteli, hogy továbbra is segít másokon (ha pedig mégsem, akkor mindegy). Természetesen sikerrel jár, úgyhogy továbbra is jótékonykodik. Egyik kedvenc jelenetem, amikor egy vak úrnak "segít", nem csupán átkíséri az úton, ahogy az lenni szokott (vagy nem szokott, de ez most más kérdés), hanem lát a férfi helyett - elmondja, mennyi a sajt, mi történik az utcán, majd hirtelen elengedi a kezét, és elválnak útjaik... Közben persze találkozik egy hozzá hasonlóan különc és magányos Ninoval, akivel kerülgetik egymást, "kapcsolatuk" egyik mozgatórugója a férfi elhagyott fényképeskönyve.
Szeretem ezt a filmet, mert egyrészt megjelennek benne az élet apró örömei, például az, milyen kellemes érzés beletúrni az ujjainkat egy zsák babszem közé, kiskanállal feltörni a karamellt a desszert tetején, kavicsokkal kacsázni (ez alliteráció:D) - vagy éppen kitalálni, hogy az adott pillanatban hány párnak van orgazmusa (tizenötnek). Másrészt pedig Amélie karaktere is imádnivaló, maga Audrey pedig annyira manószerűen cuki, hogy nem lehet nem szeretni. És a Ninot játszó Mathieu Kassovitz sem néz ki rosszul:)
Harmadrészt pedig a film zenéje (háláa köszönet Yann Tiersennek érte!) is annyira visszaadja a film hangulatát, hogy már csak azért is érdemes belepillantani, vagy inkább végignézni a filmet. Tulajdonképpen amióta leszedtem a filmzenét, az album különböző számait állítottam be a telefonomon, úgyhogy most a film zenéjével szólal meg ha hívnak, ha üzit kapok vagy ha éppen reggel felébreszt.

Ezt különösen szeretem, dallamos, bűbájos, és bár nem pörgős, nagyon fülbemászó, elgalábbis én gyakran kapom m,agam rajta, hogy éppen ezt dúdolom.

Ez ugyan nem a filmhez íródott, már jó 70 évvel azelőtti szám (Russ Columbo a '30-as évek körül alkotott, ő egyébként nagy kedvencem), de pont azért szeretem ennyire, van benne valami régmúlt, kicsit keserédes báj.

Egy szónak is száz a vége: aki kíváncsi egy különös hangulatú, meseszerű filmre, ami lebilincsel és elvarázsol: ezt csak ajánlani tudom!

Ki jött vissza?

Én. Elég ciki, hogy ennyi ideig tulajdonképpen csesztem bármit is írni (szánombánom), de mentségemre legyen mondva, a gépem meghalt, ezt a posztot sem otthonról írom, hanem a barátoméktól. Ha a sors nem szól közbe, akkor mostantól tényleg gyakrabban fogok jelentkezni, márpedig nagyon remélem, hogy így lesz.

Szó, ami szó, hiányzott a blogolás, pedig eddig sem voltam egy termékeny bloggerina, sőt. De amikor történik valami szuper, vagy veszek magamnak pompás holmit, ne adj' Isten én magam kreatívkodok - nos, akkor nagyon szívesen megosztanám a nagyérdeművel.

Mert bizony történt egy s más, mióta nem jelentkeztem, és ezennel ünnepélyesen megfogadom, hogy szorgalmas jókislány módjára lelkiismeretesen fogom ontani magamból a posztokat. Amíg pedig nem alkotok valami grandiózusat, addig következzen pár kép az elmúlt időszakból.

Ő a világos a legédesebb kismacska. Jekyll a neve, a nevével ellentétben lány, és már nem ilyen apró és rózsaszín, inkább nagydarab és néha bizony koszos. Imádom, nagyon puha, jó nehéz, és nincs is jobb érzés, mint belefúrni az arcom a puha bundájába.

Sajnos nem készült el teljesen az alkotás, de azt hiszem, eléggé kivehető, hogy egy sellő:) Egy Szelidi-tavon töltött délután során csináltunk hableányt a kishúgomból. Érdekes, hogy az ő haja is vörös, mint Disney Arieljének.

Ez a macska az édes Jekyll öccse, a mindig csodálkozó tekintetű Hyde (ő fiú:D). A keki színű cipő gazdája a barátom, a cuki kék babacipő pedig az enyém - 3000 forintra leárazva vettem a Promodban, amikor Székesfehérváron voltunk rokonlátogatáson. Szeretem ezt a képet, az egyik kedvencem, ki is nyomtattam, és keretbe foglaltam, most az íróasztalomon van a helye.

Ezek pedig mi vagyunk, és a nagy Jekyll cica. Ezt a képet is szeretem, olyan harmonikus az egész, a macska, a semleges színek, a napsütés - és kivételesen semmi smink nincs rajtam:)

Egyelőre ennyi, majd még jelentkezem, reményeim szerint minél gyakrabban!

Díjat kaptam

Díjat kaptam - ennek egyrészt nagyon örültem, másrészt meglepődtem. A legjobban azon, hogy nem "A világ legkevésbé termékeny bloggere" volt a díj neve, pedig alighanem ezt érdemelném. Panka volt a drága, aki gondolt rám - ezúttal is megköszönném neki!

A szabályok értelmében:

1. Köszönd meg neki és linkeld be azt, akitől kaptad

2. Írj magadról 7 különböző dolgot, bármi lehet az

3. Add tovább ezt a díjat 15 másik bloggernek

Itt van a 7 érdekesség

Régebben nagy anime fan voltam. Úgy 8. osztályos koromban kezdődött a mánia, és 10.-es koromig tartott a fanatizmus. Rettentő sok pénzt elköltöttem erre a hobbimra, egyszer vettem egy Shindo Suichi plüss dögöt 6000 forintért. Két nagy kedvencem volt, a Gravitation és a Yu Yu Hakusho:) Ezeket a mai napig szívesen nézem (nem úgy mint az idegesítő, soha véget nem érő Narutót)

Női szabónak tanulok - szerintem ez hasznos és nagyon kreatív szakma, alig várom, hogy komplett ruhákat rakjak össze! Egyelőre még csak külön-külön ismerem az alkatrészek elkészítési módját, de ami késik, az nem múlik:) 

Imádom az antik dolgokat, a régi korokat - néha úgy érzem, szinte bárhova jobban illenék, mint a mai világba, amivel nem igazán vagyok kibékülve, de ez nem ide tartozik. Szeretem a régen játszódó könyveket és a kosztümös filmeket, ahol a látvány lenyűgöző!

Számomra kevés jobb dolog van, mint régi fotókat nézegetni, nekünk speciel rengeteg van, az egyik az 1870-es évekből, ez a legrégibb, amin dátum is van. Régen hihetetlen jópofa képeket tudtak csinálni, nem tükörben pózolós, fantáziátlan fotókat (mint pl. énT.T).

Nagyon szeretek olvasni, örök kedvenc a megunhatatlan Harry Potter, nem is értem, kinek nem tetszik. Rajongóktól szokatlan módon nekem a film is tetszett - az utolsó részt mind a filmet tekintve, mint a könyvet, végigbőgtem. J.K. Rowling mellett nagy kedvencem Lisa Jewell, aki nagyszerű regényeket ír, letehetetlen:) Újabban odavagyok a Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekeiért is, ebben jelentős szerepet játszik a régi-fotó mániám. És bár a középsulis évek alatt alig olvastam ki pár kötelezőt, mostanában rákattantam a klasszikus szépirodalomra - nem muszájból olvasni ugyanis klasszisokkal jobb.

Édesszájú vagyok (és sajnos hízékony). Imádom a süteményeket, de a fő kedvencem a csoki, ami minden mennyiségben jöhet!

Sorozatfüggő vagyok, szeretem a szituációs komédiákat, de elsősorban  a profilozós-helyszínelős-oszlóhullás-stb. sorozatokat nézem. Abszolút kedvencem a Gyilkos elmék, a nap 24 órájában szívesen nézném.

ÉS végül a 15 blog, amit én jutalmaznék díjjal:


Lexen jegyzetei
Körmök, smink, én...
Nori-tan oshare jinsei
Pat körömtippjei
Stílus és egyéb katasztrófák
Beauty Junkie
Viktória's style
Szivárvány élet
Beauty, style and everything a la Nora
tejfölös Málna
Mustache Cat
essence of beauty
*Tina sminkvilága*
Sparkling - Nails
Babye's world

Ahogy közzétettem a bejegyzésemet, vettem észre, hogy valami nem oké, és rendkívül undorító. Ezt hogy lehet helyrehozni? Ha valaki tud, segítsen:)

Sweet 19

Ünnepélyesen bejelentem, hogy véégre betöltöttem a 19. életévemet, úgyhogy ennek a posztnak csupán ez az apropója, az apróságokat, amiket kaptam, majd egy külön posztban mutatom meg. Olyan izgatott és boldog voltam ma - a szülinapomon mindig hercegnő vagyok egy kicsit, és a kedves is annyira-annyira édes volt!

Poszt-húsvét, shopping és macskafej

Utólag is boldog húsvétot kívánok mindenkinek! Szép volt, jó volt, a szünet pedig pláne jól jött, de sajnos ma már megint várt a suli. Tegnap családi összeröffenésre utaztunk, ami elég jó volt - a kaja finom, a rokonokat is kedvelem, és találkoztam az édes kis csöpp unokaöcsémmel, olyan aranyosan kacagott rám! Az ünnepre való tekintettel felvettem az új kis fekete ruhámat, és életemben először műszempillát tettem (amiről kénytelen voltam lemondani.)

Imádom az ilyen kicsit puffos ujjú felsőket, ebbe pedig pláne beleszerettem, főleg, hogy tök ingyen volt:) A kishúgomnak van egy barátnője, igazán magas kislány, tőle örökölt a tesóm egy halom ruhát - ez is köztük volt, gyorsan elhalásztam. Bár nem értem, minek kell egy 11 éves lánynak fekete, Tally Wejl miniruha, de mindegy, én jól jártam:) Hozzá az avonos antik ékszerszettemet választottam, egy kámeával díszített nyakláncot, és egy többsoros gyöngy karkötőt, és a hajam is be lett sütve.

A sminkem arany-fekete volt, ez a kép még a gyártás fázisában készült, így nem tökéletes, volt kijavítani való. Sajnos főleg jobb oldalon látszik, hogy mennyire el lett bénázva a szempilla felhelyezése, emiatt nagyon csalódott voltam, mert egyébként annyira szép lett volna! Viszont nagyon tetszett, hogy az arany szemhéjpúder ennyire csillámos, szeretem a csillogós dolgokat:)

Ilyen lett összegészében. Annyira gyönyörű volt ez a műszempilla, hatalmas és csodás, kár, hogy nem úgy sikerült, ahogy elterveztem, majd még gyakorlok! Mivel a szememet hangsúlyoztam, ezért a számra csak egy kis nude árnyalatú szájfényt kentem, nem akartam az ajkaimat is hangsúlyozni.

Ez a kép a besütött, szőke hajjal, hatalmas pillákkal és csillogós szájjal olyan Ayumi Hamasakis lett:)

Múlt héten megint turiztam, most 2 új darabot vettem, ezt is bemutatom.

Egy TU márjákú pink trikó. A kelleténél kicsit jobban feszül, úgyhogy szerintem félreteszem, amíg nem adok le pár kilót:) Egyre jobban szeretem ezeket a sima trikókat, topokat, olyan sokféleképpen kombinálhatóak!

Ebbe tök beleszerettem! Imádom az ilyen csipkés-masnis cuccokat, és ezt a bézs árnyalatot különösen! Közelről pedig:

Hát nem ééééédes?

Valamint 1000 éve akartam egy nude cipőt, úgyhogy most beszereztem egyet. 

Teljesen natúr a színe, az elején ilyen valamicsodával, ami szerintem rózsa, mások szerint nem:) Alacsony sarka van, talán 8-9 cm, úgyhogy ebben kisebb vagyok a szokásosnál (de még mindig messze nem olyan kicsi, mint alapállapotban). Vettem hozzá egy kávészínű harisnyát, ami nagyon jól mutat vele, és a fenti csipkés-szivecskés pulcsival is csodás!

Ez pedig az én s.k. Hello Kitty párnám. Vagyis csak a kisebb az enyém, a nagyobb a kishúgomé, szülinapjára varrtam. Puha polár anyagból varrtam, nem is tartott sokáig elkészíteni, olcsó (~550 forintból megvolt), viszont tök hatásos:) Cuki, nem?

Az elmúlt időszak termései

Betartottam a tegnapi ígéretemet, úgyhogy elhoztam a cuccokat, amiket az elmúlt időszakban vásároltam, legalábbis a ruhákat, a többieket majd legközelebb:) Turiban vásároltam, mint általában, ahol imádom a jó minőségű, csinos ruhákat, a legtöbb kedvencemet ott veszem. Elég sokaktól hallom, hogy felső kategóriás ruhákat találnak, velem ez még nem történt meg (bár egyszer láttam egy nagyon kicsi méretű, és nagyon ódivatú Gucci nadrágot), de nem adom fel, viszont nem is arra megyek. Ami nagyon fontos számomra - akárhol vásárolok - az az, hogy az adott ruhadarab miből készült. Nem kell, hogy teljesen, 100%-ban természetes alapanyagú legyen az anyag, de azért ne teljesen szintetikus, műanyag cucc sem. Így a lehető legjobb, mert a szintetikus és természetes szálak feljavítják egymás tulajdonságát, sokkal könnyebben kezelhetők lesznek.

Na de mutatom a ruhákat:)

JajmilyenpocakomvanT.T

Ez egy nagyon könnyed, szellős, lila kardigán, amin nincsenek gombok, patent, cipzár, semmi, csak úgy van. Mivel ennyire vékony, ilyen kellemes időben fogom hordani, mint amilyen most van. Márkáját tekintve New Look, turiban elég gyakran találkozok vele, itthon nem tudom, lehet-e kapni.

Ebbe a trikóba rögtön beleszerettem, annyira tavaszi, gyönyörű szép a mintázata, lágyak a színek, és imádom a rózsa-motívumokat. Nem tudom, mit jelent a francia szöveg, remélem nem valami orbitális hülyeség:) Ez egyébként atmosphere márkájú, ami állítólag nem olyan jó. Én egyszer vettem egy cicanacit ebből a márkából, de azzal megjártam, mert szabályosan szétfoszlott. Ez viszont nagyon jó minőségűnek tűnik.

Imádom ezeket a csipkés topokat, nem tudok eleget venni belőle, már így is van egy csomó, de sosem elég:) Ez most sötétkék-drapp csíkos, rózsaszín masnival (bár azt lehet, hogy leszedem, valahogy nem illik az összképbe), egy kicsit olyan tengerészes beütésű, ami minden nyáron nagyon divatos. EZ TU márka, amit egyáltalán nem ismerek, gondolom angol lehet.

Ez egy nagyon világos rózsaszín atléta fazonú trikó. Teljesen új volt, még a címke is rajta volt, így láthattam, hogy 4 font lett volna, ami szintén nem olyan sok. Angliában talán olcsóbb az F&F, itt elég drága ruhákat szoktam látni, bár elég jó leárazások vannak. Én nagyon szeretem az F&F márkát, sokak kifogásolják, hogy a Tescóban lehet kapni, de a minősége nem teszkós; én leginkább a táskáit szeretem. Tetszik, hogy alapjáraton egy kicsit sportos ez a top, de egy blézerrel és farmerral, magassarkúval lezseren elegáns lenne.

OMG, milyen fejem van...

Már nagyon régóta szerettem volna egy igazi tengerész stílusú ruhát, és most a csíkos top mellett egy ilyen echte matrózos darabot találtam:) Vékony anyagú, kötött anyagból készült, kellemes a viselete. Nagyon sötétkék-fehér csíkos, a zsebén egy vasmacskával, iszonyúan beleszerettem! Még a gombjai is matrózosak, szerintem ez lesz a kedvenc ruhám.

Ezek voltak tehát a vételeim (meg még egy korallszínű, gombos blúz, de azt a barátomnál hagytam), legalábbis  az elmúlt 2 hétben. Szerintem elég jó vétel volt, mert nem voltam drágák:)

Vettem még egy F&F táskát, már tök rég kinéztem a legkisebb is számít boltban, de 4200 forint volt, és mindig kellett másra is a máni. Így nagyon örültem, amikor láttam, hogy le van árazva, 2900 forint volt azt hiszem, úgyhogy egyből megvettem.

Imádom, hogy ilyen virágos, színes, de mivel az alapszín fekete, így nem annyira kötött. Hihetetlenül nagy, még ahhoz képest is, hogy ez egy pakolós táska. Még a tesicuccom is belefér:) Ha a barátomnál alszok, akkor is ebben viszem a dolgaimat.

Ez a kép magáért beszél, mekkora. Füzetek, tolltartó, pénztárca,  sminkcuccok, Angyalok és démonok (úristen, nem tudom megunni!!), ásványvíz, szerintem még a kishúgom is beleférne.

Juj

Mondtam, miután eszembe jutott a minap, hogy nekem blogom is van, de utoljára már meglehetősen rég posztoltam. Ellustultam volna? Könnyen megeshet. Vagy egyszerűen kiégtem? Remélem, odáig még nem jutottam el, egyelőre nem is akarok.

Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de én odáig vagyok ezért a márciusért - annyira hihetetlenül jó az idő, amilyenre már szinte alig emlékszem, elég egy póló és egy körömcipő, nem kell nehéz, vastag kabátokat hordani. Természetesen már vásároltam nyári-tavaszi holmikat, amiket természetesen nem fotóztam le, úgyhogy nem tudom feltölteni, de ígérem, előbb-utóbb az is meg fog történni. Inkább előbb, legalábbis így tervezem. Miért okoz ennyire nehézséget egy kis rendszert vinni az életembe, a blogolásba, akármibe? De most elhatároztam, hogy megjavulok, rendes kislány leszek, sőt, változtatok a punnyadós, nemcsodahogynagyaseggem-életfelfogásomon, és már futni is eljárok. Nyárra remélem sikerül valamicskét formálnom magamon:)

A kellemes időre való tekintettel elkezdtem besütve hordani a hajam. Egyrészt, mert jól áll, másrészt, meg télen is jól állna, de akkor meg lelapítaná a sapkám (amit végre száműztem az "ŐSZ/TÉL" dobozba). Erről hoztam képet is, és legalább normálisan nézek ki rajtuk^^

Ezek a barátomnál készültek (lassan több időt töltök ott, mind itthon), a második képen az ő pulcsijában:) Igazából nem tudom eldönteni, nem túl sötét és vastag-e a szemöldököm ehhez a hajszínhez, ez az én nagy dilemmám.

EZ nem a legaktuálisabb körömalkotásom (most az essence 43-Where is the party? árnyalatát kentem fel alig egy órája), de szerintem szép:) Kedvelem ezt a holdacskás-vintage stílust, nem mindennapi. Ez most bézs-barna volt. A gyűrű egyébként új szerzemény, próbáltam a körmöt úgy fotózni, hogy az is látszódjon - az eredmény az lett, hogy egyik sem látszódik túl jól:) Egyébként egy batár nagy, szívecske alakú műanyag gyűrűről van szó, amit 390-ért vettem a Colosseumban, és nagyon tetszik. Legközelebb majd a többi zsákmányomról is mesélek, és persze a terveimről, mert azok is vannak - az ösztöndíjamat szinte előre el is költöttem.

Puszi!

Szőőőőke

Múlt héten gondoltam egy nagyot, és úgy döntöttem, jegelem egy kicsit a kapcsolatomat a barna hajjal, és áttérek (vagy éppenséggel visszatérek) a szöszihez. Az olyan kis cuki, általában mindenkinek jól áll, anno nagy sikereim voltak vele, most sem lőhetek mellé.

Hát ez az... Megjegyzem, ez a kép a barátomnál készült, ez a magyarázat a jobb felső sarokban bevillanó autós képre:) Egyébként nekem nem annyira tetszik ez a hajszín, de kezdek megbarátkozni vele. A szemöldököm talán kicsit sötét hozzá, nem tudom, szükség van-e arra, hogy átfessem.
Majd még jelentkezem, puszi!

Balea arcpakolás teszt

Elég gyakran hallom, milyen jók a Balea cuccok, én magam eddig csak hővédőt és hajegyenesítőt használtam, de mostanában rákattantam a pici, 2-3x használható pakolásokra, amikből eddig Synergent vettem, de most átpártoltam az "ellenséghez", és a dm-ben vásároltam, egy holt-tengeri arcpakolást, amiben mi más lenne, mint iszap. Régen az Avon Planet Spa holt-tengeri maszkot használtam, amivel maximálisan meg voltam elégedve, és reménykedtem, hogy ez is ilyen jó lesz.
Leszögezném, hogy az illata nem valami kellemes, legalábbis szerintem az Avonos sokkal jobb volt. A textúrája összetett, alapjáraton meglepően folyékony, apró szemcsékkel, így talán némi radírozó hatása is van. Felkenve csíni kezd, de szerencsére nem vészes, és nem is sokáig, de a kálvária csak most jön, amikor elkezd száradni. Mint minden megszáradós arcmaszk, ennél is húzódik az arcbőr, beszélni meglehetősen érdekesen lehet, és nem ajánlom, hogy közben vicces dolgokat nézzetek/-olvassatok, mert ha ezzel a félig megszáradt matériával az arcotokon nevettek, hát meglehetősen szánalmas látványt fogtok nyújtani; legalábbis én azt nyújtottam. Nekem jó 20 perc kellett, amíg teljesen megszáradt, utána mostam le.
Lemosni egyébként szintén nem olyan egyszerű, jól el lehet vele mókázni, és mint minden maszknál, vigyázni kell a babahajakkal, amik előszeretettel ragadnak bele.
Az eredmény: hihetetlenül puha, ragyogó (és ez nem az a zsírósan fénylő ragyogás), mégis matt bőr, szinte sugárzik. Viszont nekem ilyenkor nagyon kívánja az arcbőröm a hidratálást, de talán azért, mert eleve elég száraz a bőröm.
Úgy gondolom, 250 forintért igazán megéri, mert legalább 3-4 alkalomra elegendő, és az eredmény tényleg jó, kellemes csalódás.

Íme a kis tasak, egyébként 16 ml van benne.

Ez pedig én vagyok, felkent pakolással. Itt már elég világos, meg volt száradva, a lemosás előtt készült a kép. A szám 2 oldalán látszik, micsoda ráncokkal jár egy halvány kis mosoly.
Egyébként feltűnik valami a képen? A következő posztban beszámolok róla!

Ajándékot kaptam

Na jó, örököltem. Ez a legjobb abban, hogy végre nem én vagyok a legidősebb a fiatal generációban. Így végre nem csak a nálam fiatalabbakra hagyok holmikat, hanem végre rám is - unokabátyám felesége.
Tegnap tartottuk a névnapját (pontosabban egy mondvacsinált névnapot, mivel ez keresztény hagyomány) én pedig egy párnát varrtam neki. Talán azért, hogy ezt meghálálja, talán azért, mert amúgy is nekem akarta adni, megörököltem tőle 2 táskát (de csak az egyiket fotóztam le) és egy pénztárcát. Persze ma már az új holmikkal mentem suliba:)

Erről a világosbarna (kicsit homályos a képT.T) táskáról van szó, David Jones márkájú, közepesen nagy, viszont elég jól ki tudom használni a különböző zsebeket. Elől az egyikben zsepit tartok, a másikban a kulcsot és az inhalátoromat, a hátsó cipzáras zsebben pedig pénztárcát. Persze belülre is tudok pakolni:

Pénztárca, 2 neszesszer (egyik sminkes, a másik amolyan mindenfélés - gyógyszerek, fülhallgató, hajgumik és csatok, stb.), parfüm és deo, amik itt ugyan nem látszanak, de attól még ott van; ellenőrző és még egy könyvet is bele tudtam szuszakolni, amit nemrég vettem, és amiről fogok írni, mert  FAT-TASZ-TI-KUS. Hogy mi az, az még a jövő titka *sejtelmes mosoly*.

Ez pedig a pénztárca, amit kaptam, pici, de dugi, ami a hely kihasználása szempontjából jobb, mint a régi hatalmas tárcám. A kártyáimnak nem volt sok helye, de megoldottam, és még a kishúgom irtó édes babakori fotójának is találtam helyet.

Időkapszula

Úgy döntöttem, ma azt a tényt állítom előtérbe, hogy öregszem. És ahogy öregszem, úgy leszek egyre bölcsebb, és úgy vetkőzöm le magamról a tinédzserkori önkeresést, úgy leszek egyre összeszedettebb, mint kívül, mint belül. Most előbbiről írok - azaz milyen voltam évekkel ezelőtt, hogy néztem ki, milyen ízlésem volt vagy nem volt, milyen stílusokkal kísérleteztem. Szerencsére sajnos sok kép elveszett, főleg a 9-es kori képeim, amik bizony elég szörnyűek, de azért így is marad mazsolázni való.

Ez a borzalom 2008-ban, nyáron készült. Természetesen nem mászkáltam így utcán, ennél azért kicsit szolidabb voltam. Amíg akkoriban mindenki emo meg scene volt, én Amerika helyett Japán felé fordultam és Fall out boy helyett (akkoriban elterjedt tévhit volt, hogy ők emók) Dir en grey-t hallgattam és visual keier lettem. A sminket egy barátnőm követte el, viszont a csodás outfitért én bűnhődöm: top alól kivillanó (egyébként hipercuki) melltartópánt, szegecsek nyakörv és pandamaci. Az egyetlen, amit megtartanék ebből az időből, az a csipkés hajpánt, ami inkább kevésbé, mintsem többé látszik; erre sajnos egyszer ráültem és összetört. Egyébként nem is állt olyan rosszul a fekete haj, nem?

Szintén 2008-as, de már jóval szolidabb. A hajam barna, a frufrumat pedig lenövesztettem. A japán hatás pufifejes-pofa miatt még érezhető, de a felülről fotózkodás már itthoni divat.

2009 nyarán kiszőkültem, és kaptam egy kiscicát (aki mára már nagy lett, kétszeres anyuka). Ez idő tájt kezdett divatba jönni a tükörben való pózolás, ami még mindig tartja magát (nem úgy, mint a felülről fényképzkedés). Kimondottan jó hajam volt szerintem:)

De nem sokáig bírtam az édes kis szöszi szerepét, így hátul feketére festettem, amit utána jó sokan le is utánoztam. Nem éreztem elég egyedinek, ezért...

Beújítottam egy egyenes frufrut, ami alul lilára festettem. Sajnos a kivillanó melltartópántról csak nem tudok leszokni, ráadásul látszik, hogy csúnyán leégett a mellkasom.

Ez 2009 őszén készülhetett, vöröseslilás, rövid hajam volt, mert az igazgatónő megfenyegetett - mi lesz, ha 3 színű hajjal megyek suliba. Itt kezdett játszani a smink, akkoriban mindig így húztam ki a szemem, és a mostaninál sokkal vékonyabb szemöldököm volt.

Ez valahogy 2009-2010 között készült, már sötétbarna haj. Eléggé bejött akkoriban a punk, ez látszott is rajtam, még egy Doc Martens bakancsot is beszereztem. A baki és a zene még megvan, de a stílus jegyeit már mellőzöm.

2011 nyarán kezdtem nőiesedni, a hajamat újra kiszőkítettem, ugyanakkor szúrattam egy piercinget a számba. Nagy hülyeség volt, még ugyanabban az évben, ősszel megszabadultam tőle, amikor...

Keringőztem szalagavatón (2010 október), és egy menyasszonyi ruhához mégsem illik egy szájpatkó! Akkor már vörös hajam volt, és nagyon boldog voltam. Az én édeskémnek pedig még hosszú haja, és sima álla volt, és meglepően babás pofija.

Ez a kép ősszel készült. A hajam színe 1000 éve nem volt olyan természetes, mint itt, és végre egész korrekt a hossza. Itt látszik először (az ide feltöltött képek között), hogy a tusvonalat nem húzom ki a halántékomig.

Ez pedig pár hete készült, januárban.

Szerintem elég nagy a különbség, látszik, tinikoromban mennyire kerestem önmagamat, ilyen-olyan stílusokat, hajszíneket (hogy az istenbe' nem rohadt le?!) kipróbáltam. Azt hiszem, mára megtaláltam magam.