Időkapszula

Úgy döntöttem, ma azt a tényt állítom előtérbe, hogy öregszem. És ahogy öregszem, úgy leszek egyre bölcsebb, és úgy vetkőzöm le magamról a tinédzserkori önkeresést, úgy leszek egyre összeszedettebb, mint kívül, mint belül. Most előbbiről írok - azaz milyen voltam évekkel ezelőtt, hogy néztem ki, milyen ízlésem volt vagy nem volt, milyen stílusokkal kísérleteztem. Szerencsére sajnos sok kép elveszett, főleg a 9-es kori képeim, amik bizony elég szörnyűek, de azért így is marad mazsolázni való.

Ez a borzalom 2008-ban, nyáron készült. Természetesen nem mászkáltam így utcán, ennél azért kicsit szolidabb voltam. Amíg akkoriban mindenki emo meg scene volt, én Amerika helyett Japán felé fordultam és Fall out boy helyett (akkoriban elterjedt tévhit volt, hogy ők emók) Dir en grey-t hallgattam és visual keier lettem. A sminket egy barátnőm követte el, viszont a csodás outfitért én bűnhődöm: top alól kivillanó (egyébként hipercuki) melltartópánt, szegecsek nyakörv és pandamaci. Az egyetlen, amit megtartanék ebből az időből, az a csipkés hajpánt, ami inkább kevésbé, mintsem többé látszik; erre sajnos egyszer ráültem és összetört. Egyébként nem is állt olyan rosszul a fekete haj, nem?

Szintén 2008-as, de már jóval szolidabb. A hajam barna, a frufrumat pedig lenövesztettem. A japán hatás pufifejes-pofa miatt még érezhető, de a felülről fotózkodás már itthoni divat.

2009 nyarán kiszőkültem, és kaptam egy kiscicát (aki mára már nagy lett, kétszeres anyuka). Ez idő tájt kezdett divatba jönni a tükörben való pózolás, ami még mindig tartja magát (nem úgy, mint a felülről fényképzkedés). Kimondottan jó hajam volt szerintem:)

De nem sokáig bírtam az édes kis szöszi szerepét, így hátul feketére festettem, amit utána jó sokan le is utánoztam. Nem éreztem elég egyedinek, ezért...

Beújítottam egy egyenes frufrut, ami alul lilára festettem. Sajnos a kivillanó melltartópántról csak nem tudok leszokni, ráadásul látszik, hogy csúnyán leégett a mellkasom.

Ez 2009 őszén készülhetett, vöröseslilás, rövid hajam volt, mert az igazgatónő megfenyegetett - mi lesz, ha 3 színű hajjal megyek suliba. Itt kezdett játszani a smink, akkoriban mindig így húztam ki a szemem, és a mostaninál sokkal vékonyabb szemöldököm volt.

Ez valahogy 2009-2010 között készült, már sötétbarna haj. Eléggé bejött akkoriban a punk, ez látszott is rajtam, még egy Doc Martens bakancsot is beszereztem. A baki és a zene még megvan, de a stílus jegyeit már mellőzöm.

2011 nyarán kezdtem nőiesedni, a hajamat újra kiszőkítettem, ugyanakkor szúrattam egy piercinget a számba. Nagy hülyeség volt, még ugyanabban az évben, ősszel megszabadultam tőle, amikor...

Keringőztem szalagavatón (2010 október), és egy menyasszonyi ruhához mégsem illik egy szájpatkó! Akkor már vörös hajam volt, és nagyon boldog voltam. Az én édeskémnek pedig még hosszú haja, és sima álla volt, és meglepően babás pofija.

Ez a kép ősszel készült. A hajam színe 1000 éve nem volt olyan természetes, mint itt, és végre egész korrekt a hossza. Itt látszik először (az ide feltöltött képek között), hogy a tusvonalat nem húzom ki a halántékomig.

Ez pedig pár hete készült, januárban.

Szerintem elég nagy a különbség, látszik, tinikoromban mennyire kerestem önmagamat, ilyen-olyan stílusokat, hajszíneket (hogy az istenbe' nem rohadt le?!) kipróbáltam. Azt hiszem, mára megtaláltam magam.